-Hi haver! -köszönt az idegen
-Jó reggelt! -köszöntem
-Kihez van szerencsém? -érdeklődte
-Klyde Wemleby... És Önben kit tisztelhetek? -kérdeztem
-Hát öcsém, téged kerestelek. -tért ki a válasz elől
Barátságosan nyújtotta felém a kezét, hogy kezet foghassunk.
-Maga dr. James Hamsty? -kérdeztem kissé félve a választól
-Mondjuk. A nevem Zack. -felelte
-Na ne! Én megörülök. -tört ki belőlem
Majdnem összeestem.(Most akkor engem elég jól átvertek-gondoltam)
Ugyanis, abból a kb. velem egyidős srácból, valahogy nem tudtam kinézni (a legnagyobb
jóindulattal se),hogy valami jogász lenne vagy valami ilyesmi. Abban a szakadt farmerben
és a pulóverben I' KILL YOU! (megöllek!) felirattal meg főleg nem nézet ki se doktornak
se semmi hasonlónak. De amin legjobban megdöbbentem, hogy kinézetre tetőtől -talpig
hasonlított rám.
-Akkor maga most átvert engem? -kérdeztem
-Hát, kicsit...de nem tegeződhetnénk? Én már azt teszem-kérlelt
-Tegeződjünk. Szóval...?...
-Zack. Zack James. -segített ki
-Áhá, értem. -fedeztem fel
-Az-az igazság, hogy nem állt szándékomba átejteni téged. -magyarázkodott
-Ki vagy? Honnan ismersz? Mit akarsz tőlem? –kérdezősködtem zavartan
