-Rendben, most, hogy tájékoztatott minket feledékenységéről fűzetne végre?-
kérdezte a nő
-Persze. Amúgy örülhetsz, nem kell fagyoskodni! Kocsival jöttem.
Végre valami jó hír -mondtam magamba, és végre leléphettünk.
-Különben jutottál már valamire az öldökléssel kapcsolatban? -fordult felém kérdően
-Még nem! Olyan szerencsétlen vagyok, nekem ez nem megy! -jelentettem ki
-De! Sikerülni fog! -bíztatott
-Kérdezhetek valamit?
-Ahogy érzed!
-A fürdőben tartod az értelmesebb könyveidet?
-Nem...illetve az ``Egy sorozatgyilkos naplójára´´ gondolsz? -kérdezte értetlenül
-Talált!
-Azt azért tartom ott, mert fürdés közbe szoktam olvasgatni! Megtaláltad? -kérdezte
-Meg és elkezdtem olvasni. Gond?
-Nem.
-Akkor jó! -mondtam
Néhány másodperc csend állt a rendelkezésemre, hogy elgondolkozzak saját dolgaimon, de persze újra megzavartak.
-Ma pizzát kérek! -követelődzött -Nem inkább milánóit!
-Hoztál tésztát?
-Nem. Akkor marad a pizza!
-Remélem olyat, vettél, amin nincsen se gomba, se kukorica! -jelentettem ki
-Nincs rajta! Megvettem a tésztát meg a hozzávalókat, aztán majd teszel rá amit akarsz!
