-Klyde! Egy-kettő! Pattanj! Öltözz, reggelizz és mehetünk is. -nyávogott Zack a fülembe.
-Hová? -kérdeztem kíváncsian
-Helyszínelni.
-Na végre, hogy megjött a eszed!- mondtam csodálkozva
-Amúgy van egy rossz és egy jó hírem. -mondta illúziórombolóan
-Kezd a jóval. -javasolta
-A jó az, hogy nem esik a hó. A rossz, pedig az, hogy éjszaka is megöltek valakit.
-Remek. Illetve nem jó, de utána járunk. Csend közepén jutott eszembe, hogy:
-Kit öltek meg egyáltalán? -kérdeztem
-Egy embert. -válaszolt
-De nőt vagy férfit? Fiatalt vagy időset?
-Ja, értem. Emlékszel a csaposra a kocsmából? -tudakolta
-Őt ölték meg? Kinek árthatott az öreg? -kérdeztem ijedten
-Nem, nem őt. A fiát.
-Őt nem ismerem. Hány éves volt? Hogy hívták? -érdeklődtem
-Jack volt és többnyire nem hívták, csak ment magától. Hazafele tartott éjszaka és állítólag ekkor érte utol a halál.
-Tőle kaptad a farkast?
-Nem. Ő adta el nekem ezt a házat, méghozzá fél áron. Azt mondta kedvezményhez jutottam, mert szimpatikus vagyok neki. Most, meg tessék... Megölték. -szomorkodott .
