-Azt, de méghozzá milyet! -válaszolta
-Hol van? -kérdeztem, de választ nem kaptam csak morgást
Lenéztem a lábam elé és egy kisebb farkas kölyök morgott rám. Nagyon szép példány volt. Éppen a nadrágomat tépte.
-Klyde, Ő itt Candy. Miatta jöttem ki. Eddig is ki szoktam jönni csak nem vetted észre.
-Akkor azért nem mehettünk autóval sehova?! -világosodtam fel végre
-Pontosan.
-De miért nem hozod be? Egyáltalán a tied?
-Persze. Egy jó barátomnak van, vagy lehet, hogy csak volt egy anya állata, az nem rég ellet kb. másfél hónapja és ő adta nekem ezt a kis aranyos jószágot. Amúgy meg azért nem hozom be mert össze szőrőz meg össze pisil mindent. Nem szobatiszta.
-Zack, a farkasok nem ellenek! -világosítottam fel a tényre
-Tudom.
Furcsa egy éjszaka volt. De tudtam előre, hogy lesz ez még furcsább is.
Nyugtalanított a dolog. Ki lehet ennek a gyereknek a cimborája, aki olyan jófej, hogy
farkaskölyköt ajándékoz neki. Nem voltam féltékeny, csak zavart a farkasos pacák.
Már csak azért is zavart, mert a könyvben is farkassal irtották a jó népet. Tudom, hogy gyerekes dolog arra gondolni, hogy a könyvben leírtakat koppintja valaki, de jobb félni, mint megijedni. Később aztán elzavartam az összes gondolatot a fejemből és elaludtam.
Reggel hétórakor keltettek.
