-És itt jött közbe az, hogy gyanús lettem. –folytatta -Tudod, szoktam arra
fele sétálni azelőtt is, és azután se ment el a kedvem tőle. Két nappal a bűntény után észre vettem a szöveget, ami vérrel volt írva és a rendőröknek ki se szúrta a szemét. Gondoltam ne csúfítsa azt az amúgy se szép sikátort, úgyhogy következő nap már le is mostam. -dünnyögte
-És a rendőrök?
-Pechem volt. Sose járnak az utcán, de aznap amikor ``takarítottam˝ éppen arra kellet kóvályogniuk. Gyanús volt nekik a dolog. Tudod...a tettes visszatér a tett színhelyére. Bevittek az őrszobára, kihallgattak és a nagy pofám miatt bent is csücsültem két napig. De hála a hazugság vizsgálónak kijöhettem. -mondta halkan
-Miért? Mit mondtál nekik? -kérdeztem érdeklődve
-Azt mondták ők is, hogy a tettes visszatér a tett színhelyére, bla, bla, bla.
Az lehet, de nem takarítani. Meg hát amúgy is, ők is visszajöttek, egyszóval ők is gyilkolhattak és a mocskos képűkről bármit, ki lehet nézni. -mondta mérgelődve
Ezek után kétszer is meggondoltam, hogy lehet-e ez a fiú gyilkos. Nagyszájú is, őszinte, ami a szívén az a száján, de gyilkos semmiképp se lehet ez a barátságos melegszívű srác. Ezek után egy váratlan bejelentés következett.
Ahelyett, hogy tovább mentünk volna a következő helyszínekre, Zack-nek eszébe jutott, hogy el kellene látogatnia egy jó barátjához. Ez a jó haver már engem is érdekelt, hiszen azt mondta, hogy nincsen annyira jóban a helyiekkel.
