-Így nem keverted gyanúba magad?
-De. Erre bezzeg felfigyeltek. Elmeséljem? -szolt bosszúsan
-Kíváncsivá tettél. -mondtam lelkesen
-Á! Inkább hagyjuk. -mondta, de most már nem vigyorgott úgy, mint egy tejbetök.
-Ha már így felcsigáztad az érdeklődésemet. -kérleltem
-Na jó.
Végre beadta a derekát és nekilátott a mesének. Megérte könyörögni.
Szerencsére a története most nem volt olyan véres (illetve szó szerint az volt) és nem volt olyan gyomorforgató.
-Az egész azután kezdődött, mikor a rendőrök megtalálták a negyedik hullát is. Amúgy ők is valami hasonló dologról beszéltek, mint te. Sorozatgyilkosról. Na mindegy, nem is érdekel, mert nekem ez magas.
Én láttam azt a halott férfit. Nekem cseppet se úgy tűnt mintha késsel, illetve, csak késsel ölték volna meg...
-Akkor meg? -szóltam közbe
-Ne szakíts félbe, kérlek! Hol tartottam? .. ja igen! El volt metszve a torka, a mellkasán hosszú vágás volt. De én úgy láttam, mintha kitéptek volna, vagy inkább kiharaptak volna egy darabot a húsából. Nem tudom Klyde, hogy jól láttam-e. Nem volt rajtam a szemüvegem. -mondta
-Szemüveget hordasz? -kérdeztem, mivel eléggé furcsálltam, amit mondott.
-Nem.
Idióta, de a története érdekes. De tovább nem jutottam a gondolataimmal, mivel "ikertestvérem" megzavart.
