2006. március 13. Klyde Wemleby: A véres telihold éjszakája
Bemutatkozok: A nevem Klyde Wemleby, 26 éves vagyok. Egyedül élek itt New York-ba.
Ügyvédként nincs túl érdekes feladatom. Mindig is izgalom dús életre vágytam.
De nem olyanra, mint amilyenre majdnem sikerült. Az egész, egy unalmasnak ígérkező
napon kezdődött.
Igaz, ami igaz, már hat éve dolgozok mint ügyvéd, de ilyen hülye üggyel még nem foglalkoztam.
Aznap az ügyfeleim egy válni akaró pár; Mr. és Mrs. Zetbik.
-Tudna rajtunk segíteni? -kérdezte kissé idegesen Mrs. Zetbik
-Természetesen, hisz azért vagyok itt. -mondtam
-El szeretnénk válni. -folytatta a nő
-Rendben. Ennyi lenne az óhajuk? -kérdeztem
-Nem, nem! A segítségét szeretnénk kérni másban is. -magyarázkodott Mr. Zetbik -ugyanis
nem tudjuk eldönteni a nejemmel, hogy Hercegnő kivel maradjon. -folytatta
-Megkérdezték róla őt is? Talán úgy könnyebb lenne dönteni. -ajánlottam
-Maga teljesen örültnek néz minket? -fakadt ki a hölgy
-Dehogy is! De végül is maguk a szülei....
Mindketten egyformán szeretjük. -segített ki a férfi
-Azzal nincs semmi gond. De joga van eldönteni, hogy kivel szeretne maradni. –mondtam Inkább beszéljünk meg egy más időpontot és hozzák be a kislányt is. -folytattam
-Arra semmi szükség. Most is itt van, lent vár minket a kocsiba. A játékai között pihen. -mondta örvendezve a nő
-Nyugodtan felhozhatták volna ide az irodámba. -ajánlottam nekik
-De Mr. Wemleby! Kutyát, macskát és egyéb állatot nem szabad behozni. -említette a férfi
-Hercegnő egy cica. -említette a nő mosolyogva.
