Tegnap este, csörög a telefonom, fura volt, már elmúlt fél 11is. Felveszem, ki az??....”Gyere ki a házam elé, ha valami jót akarsz! ”
Na, mondom szép! Nem is tudom mi vett rá, hogy higgyek neki vagy bízzak benne azok után.. de mindegy végeredményül aztán csak kimentem.
Ott állt, beszélgetni akart. Azt mondta tudja, hogy nincs velünk minden rendben ezért most kivételesen jófiú akar lenni és segít. A kezében volt egy táska, ruhák voltak benne, amint később kiderült. Mondta, hogy van nála 1 jegy, 2 hetes szállodai pihenés, wellness fürdő, masszás terápia minden, amit el tudok képzelni. Ö akart elmenni, de úgy érzi, azért amit tett már, (isten tudja miért most jött csak rá, de) illene valamit tennie értem. Nehezen mentem bele, kerestem a csapdát és a gyanús jeleket. Vajon mikor jön utánam, ha elmegyek. Mit kér, ha elfogadom??? Végül is, mit árthat már nekem? Elfogadtam, megköszöntem…volna… amikor a fene tudja, honnan de úgy tűnt Honey rájött hova tűntem, mert egyszer csak ott állt. Ezután az események már elég gyorsan történtek. Ne kérdezd miért, vagy mitől, de úgy tűnik már nem fél Wolf-tól. Amikor meglátta, hogy velem beszél oda jött, úgy sípcsonton rúgta, hogy az nem igaz!! Aztán kikapta a kezemből a táskát, amit előtte adott oda és azzal úgy képet verte..esküszöm nekem fájt! Kijelentette a férfinak, hogy ne nyúljon hozzám és nem akarunk tőle semmit! Aztán haza ment, meg sem várt.. Nem győztem elnézést kérni. Wolf vérző orral bement én meg haza indultam. Honey meg sem várt, lefeküdt. Meg sem tudtam vele beszélni. Reggel összepakoltam, még hajnalban. Kértem 2 hét szabit és indultam. Tudom felelőtlenség, de jobbnak láttam, ha nem szolok a fiuknak. Lényegtelen, hagytam egy kis cetlit, amit Honey táskájára tűztem és csak annyit írtam, hogy „elmentem”. Szóval ennyi. Ez az utolsó, amit most írok, legközelebb majd 2 hét múlva, vagy ha közbe be nem megyek, valami kávézóba vagy nem tudom, ahol talán gép közelbe kerülök. Ha mégsem, úgy sem gond. Nem halok bele, ha nem kell magyarázkodnom és aggódnom. Köszönöm!
