- Cica, meddig akarsz haragudni rá?
- Míg el nem mulik ez a szégyenérzet. Amit tett velem.. Haragszok.
-De tudod, hogy azért nem csak az ő hibája volt.
- Tudom, de jól esett, amiket mondott. Csak rosszkor. Ha máskor vallja be, nem lett volna ez.
- Jaj, drága. De nem lehetsz ilyen kis haragtartó.
- De fáj. Rossz. Nem vagyok szerelmes. Amúgy is csak téged akarlak.
- Szeretlek, de kérlek, próbálj megbékélni vele. Végre próbál, vagy 20 év után újra megnyílni. Őszintén vallott az érzéseiről. Próbáld megérteni őt is. Nem könnyű ám neki sem.
- Tudom, és azt hiszem, igazad van. Neki sokkal nehezebb lehet most.
- Igy van, hisz tudod jól, hogy mennyire magának való és folyton vissza fogja a felgyülemlett érzelmeit. Nézd, én sem haragszom rá, te se tedd, még ha rosszul is érzed magad. Nagy bűntudata lehet és fél is, hisz meg van az oka rá. Ne bántsd a haragoddal, te is tudod, hogy a viszonzatlan szerelem elég nagy büntetés.
- Igazad van, beszélek is vele. Megköszönöm neki, amiket mondott, és bocsánatot kérek a viselkedésem miatt.
