.jpg)
Épp reggelizni akartam, amikor csengettek. Engem kerestek. Az óvodából jött egy szőke kislény az édesanyjával. Hozott nekem valamit, két rajzot. Beszélgettünk kicsit, aztán a lényegre tért.
-Ezt neked rajzoltuk az oviba. Mikor jössz vissza hozzánk?
-Köszönöm, kedves töletek. Kicsim én nem tudom, szeretnék menni, de látod, nem lehet.
-Mikor jöhetsz?
-Nem tudom még, de remélem mihamarabb. Azért majd mond meg a többieknek, hogy köszönöm szépen a rajzot. És mi az a másik nálad?
Kiküldte az anyját, hogy kicsit tudjunk kettesben beszélgetni.
-Mit szeretnél mondani?
A kezembe adott egy rajzot.
-Ezt én rajzoltam neked, mert szerelmes vagyok beléd és szeretném, ha majd egyszer összeházasodnánk. Látod, még pegazus is lesz az esküvönkön. Nekem nem kellenek az ovis fiuk, mert téged szeretlek.
-Nagyon édes vagy. Nem ígérhetek semmit. Addig is próbálj veled egyidős kisfiút keresni. Aranyos kislány vagy, biztos tetszel valakinek. De még fiatal vagy, ráérsz. Azért köszönöm a rajzot.
-Hát, ha te mondod, neked bármit megteszek. De azért ugye nem dobod ki a rajzomat?
-Dehogyis, megtartom Szép és tőled kaptam.
-Köszönöm.
-Nem, én köszönöm és azt, hogy ide fáradtatok az anyukáddal.
.jpg)
Hát ennyire szeretnek ezek a gyerekek? Ez annyira meghatott. Bár a szüleik is kedvelnének. Egy meleg, illetve biszex is tud úgy vigyázni a gyerekekre és képes ugyan annyira, sőt néha még jobban is szeretni őket, mint egy hetero.
