A minap oda jött hozzám ez a szerencsétlen kiskölyök, mert nem találja a helyét és unatkozott.
-Nat..
-Igen?
-Unatkozok.Apú ráér már?
-Nem tudom.Nincs kedved játszani?
- :( Matthew-t akarom- Sosem ér rá. Miért?
-Nem tudom. Dolgoznia kell, hogy legyen pénze és bármit meg tudjon neked veni.
-De nekem csak ö kell! Nem játszik velem :(
-Jaj kicsim, tudom, tudom. De ott van Jacky.
-Vele nem lehet olyan jol játszani, mert tul kicsi.
-Te is kicsi vagy még, Ö 4 éves lesz, te meg 6.
-De akkor is. :'(
-Ne sirj Eliot. Majd beszélek Matthew-val.Szétszort, mert szerelmes, másfelé járnak a gondolatai.De tudom hogy fontos vagy neki.
-De már ide sem jön.
-Nyugodj meg. Beszélek vele és minden helyre jön. Addig is itt vagyunk, szolj és játszunk veled.
-Matthew nem is szeret engem, ugye? :(
-Jaj ne légy kis buta. Szeret csak össze van zavarodva mert szerelmes. Majd ha 10 évvel idösebb leszel ,megérted.
-Én nem akarok szerelmes lenni soha sem.Ha másnak ettöl ennyire rosszul érzi magát a szíve. Nekem most annyira fáj. Meg fogok halni?
-Nem,dehogy.Gyere te drága. Csak szomorú vagy. Játszunk valamit, megnyugszol én meg majd beszélek az aopáddal.. ne sirj.
